További információk a képhez
A Budai Csillagvizsgáló (Uraniae, Gellérthegyi Csillagda, gellért-hegyi Egyetemi Csillagda) a magyar csillagászati tudomány történelmi obszervatóriuma, ill. épületegyütese volt. 1815. októberétől – 1849. májusáig
Buda török megszállása idején a Gellért-hegy tetején álló keresztény kápolna helyére palánkvárat építettek a törökök. 1813 és 1815 között József nádor javaslatára a palánkvár helyére egyetemi csillagvizsgáló épült a helyén. Az Uraniaét (avagy Csillagdát) három európai uralkodó I. Sándor orosz cár, I. Ferenc osztrák császár és magyar király, valamint III. Frigyes Vilmos porosz király jelenlétében 1815-ben avatták fel, akik a napóleoni háborút lezáró Szent Szövetség megkötésére gyűltek össze, és utaztak Budára a létesítmény megnyitásra. Buda várának 1849-es ostrománál az osztrák tüzérség válaszcsapásainak következtében a csillagászati intézmény épülete teljesen megsemmisült, a súlyosan sérült épületeket az ostrom alatt kifosztották. A csillagda romjait felrobbantották. Ennek a helyére építette a Habsburg uralkodóház a Citadellát (fellegvár) az 1848-1849-es szabadságharc leverése után, elrettentésül.
Jelenlegi és régebbi nevei:
Gellérthegy, korábban Kelen-hegy, németül BlocksbergCimkék
1800-as évek közepe, 1839 táján, Blocksberg, Budai Csillagvizsgáló, Citadella, Csillagda, csillagvizsgáló, fellegvár, Gellért-hegyi Egyetemi Csillagda), Gellérthegy, Gellérthegyi Csillagda, III_ Frigyes Vilmos porosz király, I_ Ferenc osztrák császár és magyar király, Kelen-hegy, Sándor orosz cár, Uraniae- Forrás: Beküldte: Várkonyi Gertrúd, Schwindt Károly rajza után készült aquatinta
-
Ezúton kérjük tisztelt látogatóinkat, hogy amennyiben tovább kívánják adni a weboldalunkon/Facebook oldalunkon látható képeket és az ezekhez tartozó információkat a saját weboldalukon, vagy valamely Facebook oldalon, akkor azt az alábbi szöveg mellékelésével tegyék:
"A képekhez tartozó információk a www.ilyenisvoltbudapest.hu honlapról származnak." ©