1839 táján, Gellérthegy, 1. kerület

További információk a képhez

1839 táján, Gellérthegy, a csillagvizsgáló. A Gellérthegy tetején a Nagyszombatról  Budára helyezett egyetem elfoglalta az ott kínálkozó tisztást, és oda építette a két forgatható félgömb alakú kupolás csillagvizsgálót. Mellé pedig csillagászok két emeletes lakóházát. A kopár, csupa szikla hegyet az év egy napján, azaz Húsvét második napján- a gellérthegyi búcsú alkalmával- a kiránduló tömegek is látogathatták.
A Budai Csillagvizsgáló (Uraniae, Gellérthegyi Csillagda, gellért-hegyi Egyetemi Csillagda) a magyar csillagászati tudomány történelmi obszervatóriuma, ill. épületegyütese volt. 1815. októberétől – 1849. májusáig
Buda török megszállása idején a Gellért-hegy tetején álló keresztény kápolna helyére palánkvárat építettek a törökök. 1813 és 1815 között József nádor javaslatára a palánkvár helyére egyetemi csillagvizsgáló épült a helyén. Az Uraniaét (avagy Csillagdát) három európai uralkodó I. Sándor orosz cár, I. Ferenc osztrák császár és magyar király, valamint III. Frigyes Vilmos porosz király jelenlétében 1815-ben avatták fel, akik a napóleoni háborút lezáró Szent Szövetség megkötésére gyűltek össze, és utaztak Budára a létesítmény megnyitásra. Buda várának 1849-es ostrománál az osztrák tüzérség válaszcsapásainak következtében a csillagászati intézmény épülete teljesen megsemmisült, a súlyosan sérült épületeket az ostrom alatt kifosztották. A csillagda romjait felrobbantották. Ennek a helyére építette a Habsburg uralkodóház a Citadellát (fellegvár) az 1848-1849-es szabadságharc leverése után, elrettentésül.

Jelenlegi és régebbi nevei:

Gellérthegy, korábban Kelen-hegy, németül Blocksberg
  • Forrás: Beküldte: Várkonyi Gertrúd, Schwindt Károly rajza után készült aquatinta