Támogató leszek!

Amennyiben tetszik a munkásságunk és kedve(d) tartja, kérjük támogass(on) minket Patreonon. Az alábbi gomb megnyomásával, egy egyszerű regisztrációt (vagy Facebook-os belépést) követően, kiválasztható az oldal tartalmának bővítésére szánt havi támogatás összege (1€ - 6€), mely segít nekünk abban, hogy még több időt tudjunk szentelni az oldal fejlesztésére és újabb képek hozzáadására / feldolgozására. A havi támogatás bármikor lemondható, a fizetés a Patreon biztonságos rendszerén keresztül történik.


Támogató leszek!

1903, Régi Erzsébet híd, 5. és 1. kerület

További információk a képhez

1903. A régi Erzsébet híd. Épült 1898-1903 ig Czekelius Albert és Kherndl Antal tervei alapján.
Háttérben a pesti hídfő. A fakocka útburkolat csak sejlik.
A lánchíd mivoltja viszont szépen látszik...
Mert, hogy a régi Erzsébet híd, az bizony ugyanolyan lánchíd volt, mint a mai Lánchíd...
Érdekes, hogy a régi Erzsébet hídon a járdák a tartópilléreken belül voltak, ellentétben a maiéival. Ezért sokkal keskenyebb vol, mint a mai Erzsébet híd.
Ámde a villamos sín: Mintha a megépülés látszatát igyekeznének kelteni. Pedig csak 1914-től volt.
No de megint csak itt az igazi megfejtés és megint csak Sebestyén Mihály jóvoltából:
A villamossínek a két nagy villamostársaság, a BKVT és a BVVV konkurenciaharca miatt végződnek a hídfőben. A két társaság - elkerülendő, hogy utasaik a versenytárs kocsijaira átszállhassanak - mindenhol igyekeztek egymással párhuzamos járatokat létesíteni, rengeteg ésszerűtlen vonalvezetésű viszonylatot létrehozva. Mindez csak a pesti oldalra volt igaz, a budai oldalon az összes járatot a BKVT üzemeltette. A hídra már építésekor is terveztek villamost, a vágányokat le is fektették. A budai oldalon monopolhelyzetben lévő BKVT mindenáron meg akarta akadályozni, vetélytársa Budán is megvesse lábát, ezért évekig szabotálta közös vágányhasználattal kapcsolatos megegyezést. A két cég csak 11 évvel a híd átadása után, a Főváros nyomására tudott meg megállapodni. A kompromisszum értelmében a BKVT beleegyezett abban, hogy vetélytársa járatot indítson a hídon keresztül, cserében a BVVV a vonalat nem vezette tovább, hanem végállomást létesített a Döbrentei téren.
Hasonló esetre a pesti oldalon is volt példa. A Baross utcai vonalat üzemeltető BVVV, a vonalat meg akarta hosszabbítani a Salgótarjáni úton. A két vonalrészt összekötő Fiumei úti szakasz azonban a BKVT tulajdonában volt, amely hallani sem akart arról, hogy bérleti díj ellenében, vágányhasználati jogot adjon ellenfelének. A BVVV - más megoldás nem lévén - a vonalat a saját tulajdonában levő Baross kocsiszínen vezette keresztül. Villamosai így menetrend szerint utasokkal mentek keresztül a kocsiszín területén!


Jelenlegi és régebbi nevei:

Régi Erzsébet híd
  • Forrás: Budapestmania.hu
  • Ezúton kérjük tisztelt látogatóinkat, hogy amennyiben tovább kívánják adni a weboldalunkon/Facebook oldalunkon látható képeket és az ezekhez tartozó információkat a saját weboldalukon, vagy valamely Facebook oldalon, akkor azt az alábbi szöveg mellékelésével tegyék:
    "A képekhez tartozó információk a www.ilyenisvoltbudapest.hu honlapról származnak." ©

Korábbi hozzászólások (3)

Emma Szabó
Emma Szabó
Végülis a kapu kb. a mostanival megegyező, annak megmaradt alsó csuklóira építették rá. A villamossínek érdekesen végződnek a vámszedő házaknál. Valószínűleg ez csak előkészítés a későbbi villamosüzemhez.
2013. április 15. 00:12
Sebestyén Mihály
Sebestyén Mihály
A villamossínek a két nagy villamostársaság, a BKVT és a BVVV konkurenciaharca miatt végződnek a hídfőben. A két társaság - elkerülendő, hogy utasaik a versenytárs kocsijaira átszállhassanak - mindenhol igyekeztek egymással párhuzamos járatokat létesíteni, rengeteg ésszerűtlen vonalvezetésű viszonylatot létrehozva. Mindez csak a pesti oldalra volt igaz, a budai oldalon az összes járatot a BKVT üzemeltette. A hídra már építésekor is terveztek villamost, a vágányokat le is fektették. A budai oldalon monopolhelyzetben lévő BKVT mindenáron meg akarta akadályozni, vetélytársa Budán is megvesse lábát, ezért évekig szabotálta közös vágányhasználattal kapcsolatos megegyezést. A két cég csak 11 évvel a híd átadása után, a Főváros nyomására tudott meg megállapodni. A kompromisszum értelmében a BKVT beleegyezett abba, hogy vetélytársa járatot indítson a hídon keresztül, cserében a BVVV a vonalat nem vezette tovább, hanem végállomást létesített a Döbrentei téren.
Hasonló esetre a pesti oldalon is volt példa. A Baross utcai vonalat üzemeltető BVVV, a vonalat meg akarta hosszabbítani a Salgótarjáni úton. A két vonalrészt összekötő Fiumei úti szakasz azonban a BKVT tulajdonában volt, amely hallani sem akart arról, hogy bérleti díj ellenében, vágányhasználati jogot adjon ellenfelének. A BVVV - más megoldás nem lévén - a vonalat a saját tulajdonában levő Baross kocsiszínen vezette keresztül. Villamosai így menetrend szerint utasokkal mentek keresztül a kocsiszín területén!
2013. június 22. 01:45
    Popovics András
    Popovics András
    Erre már nincsenek is szavaim! Azért köszönöm.
    2013. július 10. 04:20