További információk a képhez
1970, Krisztina körút.
Szemben a Krisztinavárosi Havas Boldogasszony plébániatemplom.
A budai Krisztinaváros szívében áll a Havas Boldogasszony római katolikus plébániatemplom. A XVII. sz. végén és a XVIII. sz. elején pestisjárványok tizedelték Buda lakosságát. Ekkor a budai Várban lakó módos polgár Franczin Péter Pál kéményseprő mester fogadalmat tett: ha ő és családja megmenekül, elzarándokol az észak-itáliai Vigezzo völgy kegyhelyére, az ottani Vérehulló Szűzanya kegyképéhez. A kegykép másolatával gyalogosan tért vissza Budára, ahol fából fogadalmi kápolnát építtetett és a kegykép itt talált otthonra. Akkor még "Vérkápolnának" nevezték.
Az 1723-as tűzvészben leégett a kápolna, a kegykép azonban sértetlen maradt. Majd a kápolna ismét felépült és látogatott zarándokhely lett. XIV. Benedek pápa 1757-ben engedélyezte, hogy a Vérkápolna búcsúja ezentúl augusztus 5-én, Havas Boldogasszony ünnepén legyen, és az ünnep nyolcadára a megszokott feltételek mellett teljes búcsút engedélyezett.
1795-ben új, jóval nagyobb templomra volt már szükség, amelynek alapkövét szeptember 13-án rakták le, és két év alatt készült el.
Alapkövét 1795. szeptember 13-án rakták le, és két év alatt épült fel Groll Fábián ferences atya irányításával, Hikisch Kristóf tervei szerint.
Itt tartotta esküvőjét a "legnagyobb magyar", gróf Széchenyi István 1836-ban és az "anyák megmentője" Dr. Semmelweis Ignác 1857-ben.
Apróbb érdekességek még: szemben velünk egy Skoda Octavia, mögötte egy Wartburg 312-es. Elöl egy 44 es UV villamos, mögötte egy "Bengáli" villamos.
A végére (számomra mindenképpen) a legérdekesebb! Az én cimborám, a csibilámpa műanyag fejjel! Innen következik a kérdés, ami szinte magától értetődik: Miért nem csinálták meg az egészet műanyagból ???
Ui.: A Nagykőrösi úton már létezik egy hasonló...
Szemben a Krisztinavárosi Havas Boldogasszony plébániatemplom.
A budai Krisztinaváros szívében áll a Havas Boldogasszony római katolikus plébániatemplom. A XVII. sz. végén és a XVIII. sz. elején pestisjárványok tizedelték Buda lakosságát. Ekkor a budai Várban lakó módos polgár Franczin Péter Pál kéményseprő mester fogadalmat tett: ha ő és családja megmenekül, elzarándokol az észak-itáliai Vigezzo völgy kegyhelyére, az ottani Vérehulló Szűzanya kegyképéhez. A kegykép másolatával gyalogosan tért vissza Budára, ahol fából fogadalmi kápolnát építtetett és a kegykép itt talált otthonra. Akkor még "Vérkápolnának" nevezték.
Az 1723-as tűzvészben leégett a kápolna, a kegykép azonban sértetlen maradt. Majd a kápolna ismét felépült és látogatott zarándokhely lett. XIV. Benedek pápa 1757-ben engedélyezte, hogy a Vérkápolna búcsúja ezentúl augusztus 5-én, Havas Boldogasszony ünnepén legyen, és az ünnep nyolcadára a megszokott feltételek mellett teljes búcsút engedélyezett.
1795-ben új, jóval nagyobb templomra volt már szükség, amelynek alapkövét szeptember 13-án rakták le, és két év alatt készült el.
Alapkövét 1795. szeptember 13-án rakták le, és két év alatt épült fel Groll Fábián ferences atya irányításával, Hikisch Kristóf tervei szerint.
Itt tartotta esküvőjét a "legnagyobb magyar", gróf Széchenyi István 1836-ban és az "anyák megmentője" Dr. Semmelweis Ignác 1857-ben.
Apróbb érdekességek még: szemben velünk egy Skoda Octavia, mögötte egy Wartburg 312-es. Elöl egy 44 es UV villamos, mögötte egy "Bengáli" villamos.
A végére (számomra mindenképpen) a legérdekesebb! Az én cimborám, a csibilámpa műanyag fejjel! Innen következik a kérdés, ami szinte magától értetődik: Miért nem csinálták meg az egészet műanyagból ???
Ui.: A Nagykőrösi úton már létezik egy hasonló...
Jelenlegi és régebbi nevei:
Krisztina körútCimkék
1970, 1970-es évek, Bengáli, csibilámpa, Franczin Péter Pál, Groll Fábián, Hikisch Kristóf, kockakő, Krisztina körút, Krisztina tér, Krisztinaváros, Krisztinavárosi Havas Boldogasszony plébániatemplom, Mészáros utca, Semmelweis Ignác, Skoda Octavia, Széchenyi István, UV villamos, Vérkápolna, Wartburg 312- Forrás: Fortepan.hu, hba.plebania.hu
-
Ezúton kérjük tisztelt látogatóinkat, hogy amennyiben tovább kívánják adni a weboldalunkon/Facebook oldalunkon látható képeket és az ezekhez tartozó információkat a saját weboldalukon, vagy valamely Facebook oldalon, akkor azt az alábbi szöveg mellékelésével tegyék:
"A képekhez tartozó információk a www.ilyenisvoltbudapest.hu honlapról származnak." ©
A „bengáli” pedig 60-as.
Más.
Ez a templom arról is híres, hogy meghosszabbították a hajóját a negyvenes években, mégpedig a korszerű technika bevetésével. görgőkön vontatták pár méterrel arrébb az egész szentély-traktust, korabeli szakfolyóiratok részletesen taglalták ezt (nem, akkor még nem éltem , csak könyvtárban olvastam utána :) )
Az Erzsébet-híd átadását követően még régebbi kétkocsis (1500+pót) villamosok jártak itt, de nem soká, mert sok volt az utas, és ahogy lehetett, lecserélték UV-ra.
Hátul a Bengáli: ha egyirányú, akkor 63-as (a Szabadság-hídon járt még ekkor? - nem vagyok biztos benne), ha kétirányú, akkor 60-as (Csörsz u. - Baross tér).