További információk a képhez
1890 után, Károly körút, az Orczy-ház. Szemben balra a Király utca. A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) után kitört pestisjárvány áldozatait a Károly-kaszárnyával szemközt lévő katonai temetőben hantolták el. A temetőt a hatóság 1780-ban lezáratta. (Ez a temető a Károly körút 15. szám alatt volt.)
A mai Király utca sarkán 1730-ban már fogadó működött fogadó, Angyali Királyhoz, később Angol Király néven, ez vált aztán a Király utca névadójává. 1756-ban elbontották a fogadót, helyére és a szomszédos (a fent említett temető helyén lévő) telekre épült egy hatalmas barokk épület, egyikeként az arisztokrata családok által a régi pesti városfal külső oldalán haladó váci országút mentén épített bérházaknak.
Meglátva a lehetőséget az itt piacozó zsidókban, ezt vette meg 1795-ben báró Orczy József özvegye, így lett az épület neve Orczy-ház. És miután II. József 1783-ban kiadott türelmi rendeletét követően megindulhatott a zsidók betelepülése Pestre, a bárónő nekik adta bérbe a hatalmas épületet. A házat 1829-ben bővítették a második emelettel, így Pest akkor legnagyobb bérházában 142 lakás, 37 raktárhelyiség, több ezer akó bor befogadására alkalmas pince, mészárszék, két rituális fürdő, két zsinagóga és még iskola is helyet kapott.
A házat 1936-ban lebontották.
Helyén ma a meg nem valósult (az Erzsébetvároson átvezető) Erzsébet sugárút kapujaként a Madách-házak állnak.
Eme sugárút kiinduló pontján levő teret 1938-ban nevezték el Madáchról, s az azt közrefogó vörös klinkertéglás hatalmas árkádos háztömböt ugyanebben az évben Wälder Gyula műegyetemi tanár tervezte. Ez 1939-re készült el.
A mai Király utca sarkán 1730-ban már fogadó működött fogadó, Angyali Királyhoz, később Angol Király néven, ez vált aztán a Király utca névadójává. 1756-ban elbontották a fogadót, helyére és a szomszédos (a fent említett temető helyén lévő) telekre épült egy hatalmas barokk épület, egyikeként az arisztokrata családok által a régi pesti városfal külső oldalán haladó váci országút mentén épített bérházaknak.
Meglátva a lehetőséget az itt piacozó zsidókban, ezt vette meg 1795-ben báró Orczy József özvegye, így lett az épület neve Orczy-ház. És miután II. József 1783-ban kiadott türelmi rendeletét követően megindulhatott a zsidók betelepülése Pestre, a bárónő nekik adta bérbe a hatalmas épületet. A házat 1829-ben bővítették a második emelettel, így Pest akkor legnagyobb bérházában 142 lakás, 37 raktárhelyiség, több ezer akó bor befogadására alkalmas pince, mészárszék, két rituális fürdő, két zsinagóga és még iskola is helyet kapott.
A házat 1936-ban lebontották.
Helyén ma a meg nem valósult (az Erzsébetvároson átvezető) Erzsébet sugárút kapujaként a Madách-házak állnak.
Eme sugárút kiinduló pontján levő teret 1938-ban nevezték el Madáchról, s az azt közrefogó vörös klinkertéglás hatalmas árkádos háztömböt ugyanebben az évben Wälder Gyula műegyetemi tanár tervezte. Ez 1939-re készült el.
Jelenlegi és régebbi nevei:
1991-től Károly körút, 1953-tól Tanács körút, 1945-től Somogyi Béla út, 1926-tól Károly király út, 1919-től Károly körút, 1918-ban Népakarat körút, 1918 után Nép körút, 1916-tól IV. Károly király út, 1874-től Károly körút, A XVIII. században Országút- Forrás: Fortepan.hu (82507), Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.07.183, www.szombat.org, www.orkenyszinhaz.hu, fotó: Klösz György
-
Ezúton kérjük tisztelt látogatóinkat, hogy amennyiben tovább kívánják adni a weboldalunkon/Facebook oldalunkon látható képeket és az ezekhez tartozó információkat a saját weboldalukon, vagy valamely Facebook oldalon, akkor azt az alábbi szöveg mellékelésével tegyék:
"A képekhez tartozó információk a www.ilyenisvoltbudapest.hu honlapról származnak." ©