1930-as évek táján, Károly király út (Károly körút), az Orczy-ház

1930-as évek táján, Károly király út, az Orczy-ház.
A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) után kitört pestisjárvány áldozatait a Károly-kaszárnyával szemközt lévő katonai temetőben hantolták el. A temetőt a hatóság 1780-ban lezáratta. (Ez a temető a mai Károly körút 15. szám alatt volt.)
A mai Király utca sarkán 1730-ban már fogadó működött fogadó, Angyali Királyhoz, később Angol Király néven, ez vált aztán a Király utca névadójává.
1756-ban elbontották a fogadót, helyére és a szomszédos (a fent említett temető helyén lévő) telekre épült egy hatalmas barokk épület, egyikeként az arisztokrata családok által a régi pesti városfal külső oldalán haladó váci országút mentén épített bérházaknak.
Meglátva a lehetőséget az itt piacozó zsidókban, ezt vette meg 1795-ben báró Orczy József özvegye, így lett az épület neve Orczy-ház. És miután II. József 1783-ban kiadott türelmi rendeletét követően megindulhatott a zsidók betelepülése Pestre, a bárónő nekik adta bérbe a hatalmas épületet. A házat 1829-ben bővítették a második emelettel, így Pest akkor legnagyobb bérházában 142 lakás, 37 raktárhelyiség, több ezer akó bor befogadására alkalmas pince, mészárszék, két rituális fürdő, két zsinagóga és még iskola is helyet kapott.
A házat 1936-ban lebontották.
Helyén ma, a meg nem valósult (az Erzsébetvároson átvezető) Erzsébet sugárút kapujaként a Madách-házak állnak.
Eme sugárút kiinduló pontján levő teret 1938-ban nevezték el Madáchról, s az azt közrefogó vörös klinkertéglás hatalmas árkádos háztömböt ugyanebben az évben Wälder Gyula műegyetemi tanár tervezte. Ez 1939-re készült el.
A háttérben az Anker-palota.