További információk a képhez
1890, Dohány utca.
A Dohány utcai zsinagóga, avagy a Nagy zsinagóga.
Budapest VII. kerületében, a magyar neológ zsidóság legnagyobb zsinagógája, illetve a legnagyobb egész Európában.
Nagysága a korabeli fővárosi zsidóság jelentőségét, magas színvonalú gazdasági és kulturális igényét bizonyítja. A zsinagóga építésére — közel másfél évszázaddal ezelőtt — pályázatot írtak ki, amelyre a kor legjelesebb mérnökei nyújtották be javaslatukat. Végül Ludwig Förster (1797—1863) német építész, a bécsi akadémia tanára nyerte el a pályázatot mór stílusú zsinagógatervével. (Korábban ő tervezte a bécsi nagyzsinagógát is.)
Alig négy esztendő alatt végeztek a teljes kivitelezéssel, ami annak idején is rekordidőnek számított. (Hozzávetőleg ennyi ideig tartott a nem régen történt felújítás is.) Az építésvezető Wechselmann Ignác műépítész (1828—1903), aki később egész vagyonát a Vakok Intézetére hagyta, valóságos csodát művelt. Förster távollétében még az egyik rivális magyar építész munkáját is igénybe vette: így aztán Feszl Frigyes, a Vigadó híres építésze tervezte a templom belső szentélyét. A Budapesti (Pest) zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került sor.
A Wesselényi utca , (amint látható) ekkor még nem ért el a Dohány utcáig.
A Dohány utcai zsinagóga, avagy a Nagy zsinagóga.
Budapest VII. kerületében, a magyar neológ zsidóság legnagyobb zsinagógája, illetve a legnagyobb egész Európában.
Nagysága a korabeli fővárosi zsidóság jelentőségét, magas színvonalú gazdasági és kulturális igényét bizonyítja. A zsinagóga építésére — közel másfél évszázaddal ezelőtt — pályázatot írtak ki, amelyre a kor legjelesebb mérnökei nyújtották be javaslatukat. Végül Ludwig Förster (1797—1863) német építész, a bécsi akadémia tanára nyerte el a pályázatot mór stílusú zsinagógatervével. (Korábban ő tervezte a bécsi nagyzsinagógát is.)
Alig négy esztendő alatt végeztek a teljes kivitelezéssel, ami annak idején is rekordidőnek számított. (Hozzávetőleg ennyi ideig tartott a nem régen történt felújítás is.) Az építésvezető Wechselmann Ignác műépítész (1828—1903), aki később egész vagyonát a Vakok Intézetére hagyta, valóságos csodát művelt. Förster távollétében még az egyik rivális magyar építész munkáját is igénybe vette: így aztán Feszl Frigyes, a Vigadó híres építésze tervezte a templom belső szentélyét. A Budapesti (Pest) zsinagóga ünnepélyes felavatására 1859. szeptember 6-án került sor.
A Wesselényi utca , (amint látható) ekkor még nem ért el a Dohány utcáig.
Jelenlegi és régebbi nevei:
1874-től Dohány utca, 1850-től Dohány utca, 1817-től Tabak Gasse1804-től Seiten Landstrasse (Oldalsó Országút)- Forrás: Beküldte: Gyökhegyi Bánk