1893, Népszínház utca (Blaha Lujza tér)

1893, Népszínház utca (Blaha Lujza tér).
A Népszínház utca a Rókus kórház falától vette kezdetét, ami ekkoriban Flór (Márkus Emília) utca volt.
A háttérben a Magyar Királyi Technologiai Iparmúzeum épülete. Jobbra, az árnyékban a későbbi "Sajtóház".
A kandeláberek még gázlámpákat tartanak. 
Ami pedig a képen látható „Gőzmozdonyos villamos" történetét illeti, álljon itt Gyökhegyi Bánk nagyszerű összefoglalója:
Fővárosi engedély a BVV gőzvontatású vasútjára, 1889. április 4.„Gőzmozdonyos villamos".
Budapest főváros közönsége az alább körülírandó gőzmozdonyú közúti vasútnak létesítését elhatározván, ezennel megengedi a „Budapest városi vasúti vállalat Siemens&Halske" helybeli bejegyzett közkereseti társaság a Budapest-főváros területén, a VIII. kerületben fekvő Rókus-kórház mellett, a Flór utcából kiindulva, a Népszínház utcán, Teleky téren és a Köztemető úton, továbbá a régi temető és a m.kir.államvasutak józsefvárosi pályaudvara között elvonuló Salgótarjáni úton, majd pedig a lapos dűlőn, a Külső Jászberényi és Maglódi úton át az Új köztemető főbejáratáig vezetendő s halott-szállítás, továbbá a nyilvános személy- és áruforgalom közvetítésére szolgálandó gőzmozdonyú közúti vasútnak, mint fővonalnak, - és ezen fővonalnak 47-ik szelvényétől a Külső Vaspálya utcán a szabadalmazott osztrák-magyar államvasút pályaudvara felé elágazó szárnyvonalnak megépítéséhez szükséges utca s egyéb közterületek a vasúti vágányok lefektetése céljára s használatul igénybe vehesse.
Köteles a vállalkozó társaság az engedélyezett vaspályát, mely kifejezés alatt úgy a fő, valamint a szárnyvonal is értetik azon időponttól számítandó 6 azaz hat hó alatt teljesen kiépíteni, amely időpontban a vaspálya kiépítésére szükséges városi és magánterületek a vállalkozó társaság rendelkezésére bocsájtatnak.
A jelen szerződés tárgyát képező vaspályára nézve a terület használati engedély a vaspálya üzembe vétele, vagyis a forgalom megnyitása napjától számítandó 40, szóval negyven évi időtartamra állapíttatik meg."
A BVV-Siemens&Halske nevében Schwieger Henrik főmérnök, a főváros nevében Gerlóczy Károly h.polgármester
a magyar nyelvben járatlan Schwieger Henrik úrnak német nyelven lefordíttatván.
Nemcsak a gőzhajtás volt a járat érdekessége: itt vetették be egyedüliként az ún. imperiálos – vagyis emeletes – kocsit. Kőbányára az I.osztályú jegy 20, a II. osztályú 15 krajcárba került, de az imperiálon 10 krajcárért lehetett utazni.
A vonalengedély leírásából is kiderül, hogy a végállomás nem a Blaha Lujza tér, ami azért sem lehetséges, mert a Népszínházat körülvevő közterület Blaha Lujza nevét csak 1918-ban kapta.
A háttérben még el sem kezdődött a László ház építése a későbbi József körút és a Rákóczi út sarkán. A Corvin áruház helyén az előtte állt Apolló színpad és mozi sincs még...