1930-as évek, Horthy Miklós Miklós (Bartók Béla) út, 11. kerület

További információk a képhez

1930-as évek, Horthy Miklós (Bartók Béla) út, a Simplon mozi.
A későbbi-Bartók mozi regényes története 1910-ben kezdődött, amikor Gyárfás Gyula megnyitotta a Simplon mozit, mindössze 312 ülőhellyel. A némafilm korában zongorakísérettel vetítették a filmeket, de a korszerű világítástechnikának köszönhetően itt működött a Simplon Pódium is. Az akkori arisztokrácia kedvelt helye volt a pódium, mert zenés-táncos revüket is bemutattak, és a húszas évektől már volt a moziban telefon, így számukra az előzetes helyfoglalás is könnyen ment.
Gyárfás Gyula 1934-ben nagyszabású építkezésbe kezdett a telken: az épület tervezői, Preisich Gábor és Vadász Mihály voltak. Kivitelezői, Pollacsek és Epstein egy hatemeletes, francia-udvaros, korszerű, ma is impozáns házat emelt ide. Az épület aljában nyílt meg az újratervezett Simplon mozi, nézőterén 630 ülő- hellyel. Mindez a Weiss Manfréd Vállalatok Nyugdíjintézetének bérházában, a Horthy Miklós út 62-64 alatt fépült fel. „Ez volt Budapesten az első – építészeti stílusában is modern – mozi, ugyanakkor az első mozi-bérház is, melyet eleve mozinak terveztek. A mozit a tervezők a hatszintes bérház alagsori szintjén süllyesztve helyeztek el. 
Itt raktak le először a vászon felé forduló íves széksorokat.
Később Újbuda lett a filmszínház neve. 1947-től a Magyar Filmipari Rt. vette át az üzemeltetést, és a Szabadság nevet adta a mozinak. Fővárosi Mozgóképüzemi Vállalat 1961-ben keresztelte át a mozit Bartókra. A hatvanas-hetvenes években a Bartók premiermozi lett, az új filmeket itt rögtön vetítették. Sorban állás nélkül ritkán lehetett jegyhez jutni, és itt is megéltek a jegyüzérek. Ugye emlékszünk rájuk!
1998-ban bezárt.

Jelenlegi és régebbi nevei:

1945-től Bartók Béla út, 1920-tól Horthy Miklós út, 1874-től Fehérvári út, 1850-től Weissenburger Strasse, A XIX. században Strasse nach Stuhlweissenburg
  • Forrás: bp-mozitortenet.hu, mno.hu