További információk a képhez
1930-as évek, Miklós tér, a Selyemgombolyító.
1970, Miklós tér, a Selyemgombolyító.
A Selyemgombolyító Budapest és Óbuda textiliparának talán a legrégebbi műemléke. Az egyemeletes, ovális alakú épülettömb valaha selyemmanufaktúra volt, innen kapta a nevét.
A 18. század utolsó harmadában. Mária Terézia ösztönözte a hazai selyemhernyó-tenyésztést és a gubók begyűjtését, mert az ausztriai selyemiparnak alapanyagra volt szüksége.
A selyemgyártás első fázisa a selyemgombolyítás. A selyemhernyók gubóit áztatják, majd letekerik róluk a vékony, de akár száz méter hosszúságot is elérő selyemszálakat, így alakul ki a még sodratlan alapanyag, a nyersselyem. Második lépésként a filatóriumban (vagy cérnázóban, fonóban) a nyersselymet dolgozták fel: a finom selyemszál összesodrásával, vastagabbá fonásával alakult ki a szőhető selyemcérna.1784-ben II. József az itáliai Agostino Mazzocato (Mazzocato Ágoston) mestert bízta meg, hogy az óbudai kamarai birtokon selyemgombolyítót létesítsen és működtessen. Az épület Joseph Tallherr (Tallherr József, 1730 – 1807) kamarai másodépítész (később az Országos Építészeti Igazgatóság vezetője) véglegesített tervei szerint készült el, és azt 1786 nyarán adták át rendeltetésének. Az óbudai selyemgombolyító valószínűleg az 1830-as évekig működött. Az egykori manufaktúra épülete az 1970-es évek elejéig lakóház volt és egyre elhanyagoltabb lett.
Napjainkban (2019.07.19.) Selyemgombolyító Rendezvényház.
(Ui.: A "fonógép" olaszul "filatore"...Így talán érdekesebb a városrész neve is: Filatorigát. Nekem pedig különösen! 44 éve az Óbudai Fonógépgyár csapatával nyertünk Budapest Bajnokságot. Hogy mit meg nem tud az ember 44 év után...!)
1970, Miklós tér, a Selyemgombolyító.
A Selyemgombolyító Budapest és Óbuda textiliparának talán a legrégebbi műemléke. Az egyemeletes, ovális alakú épülettömb valaha selyemmanufaktúra volt, innen kapta a nevét.
A 18. század utolsó harmadában. Mária Terézia ösztönözte a hazai selyemhernyó-tenyésztést és a gubók begyűjtését, mert az ausztriai selyemiparnak alapanyagra volt szüksége.
A selyemgyártás első fázisa a selyemgombolyítás. A selyemhernyók gubóit áztatják, majd letekerik róluk a vékony, de akár száz méter hosszúságot is elérő selyemszálakat, így alakul ki a még sodratlan alapanyag, a nyersselyem. Második lépésként a filatóriumban (vagy cérnázóban, fonóban) a nyersselymet dolgozták fel: a finom selyemszál összesodrásával, vastagabbá fonásával alakult ki a szőhető selyemcérna.1784-ben II. József az itáliai Agostino Mazzocato (Mazzocato Ágoston) mestert bízta meg, hogy az óbudai kamarai birtokon selyemgombolyítót létesítsen és működtessen. Az épület Joseph Tallherr (Tallherr József, 1730 – 1807) kamarai másodépítész (később az Országos Építészeti Igazgatóság vezetője) véglegesített tervei szerint készült el, és azt 1786 nyarán adták át rendeltetésének. Az óbudai selyemgombolyító valószínűleg az 1830-as évekig működött. Az egykori manufaktúra épülete az 1970-es évek elejéig lakóház volt és egyre elhanyagoltabb lett.
Napjainkban (2019.07.19.) Selyemgombolyító Rendezvényház.
(Ui.: A "fonógép" olaszul "filatore"...Így talán érdekesebb a városrész neve is: Filatorigát. Nekem pedig különösen! 44 éve az Óbudai Fonógépgyár csapatával nyertünk Budapest Bajnokságot. Hogy mit meg nem tud az ember 44 év után...!)
Jelenlegi és régebbi nevei:
1879-től Miklós tér, Előzőleg Raktár tér, Magasin Platz (Magasin tér)- Forrás: Óbuda régen Facebook csoport
-
Ezúton kérjük tisztelt látogatóinkat, hogy amennyiben tovább kívánják adni a weboldalunkon/Facebook oldalunkon látható képeket és az ezekhez tartozó információkat a saját weboldalukon, vagy valamely Facebook oldalon, akkor azt az alábbi szöveg mellékelésével tegyék:
"A képekhez tartozó információk a www.ilyenisvoltbudapest.hu honlapról származnak." ©