Budapest

1890 után, Károly körút, az Orczy-ház. Szemben balra a Király utca. A Rákóczi-szabadságharc (1703–1711) után kitört pestisjárvány áldozatait a Károly-kaszárnyával szemközt lévő katonai temetőben hantolták el. A temetőt a hatóság 1780-ban lezáratta. (Ez a temető a Károly körút 15. szám alatt volt.)A mai Király utca sarkán 1730-ban már fogadó működött fogadó, Angyali Királyhoz, később Angol Király néven, ez vált aztán a Király utca névadójává. 1756-ban elbontották a fogadót, helyére és a szomszédos (a fent említett temető helyén lévő) telekre épült egy hatalmas barokk épület, egyikeként az arisztokrata családok által a régi pesti városfal külső oldalán haladó váci országút mentén épített bérházaknak.Meglátva a lehetőséget az itt piacozó zsidókban, ezt vette meg 1795-ben báró Orczy József özvegye, így lett az épület neve Orczy-ház. És miután II. József 1783-ban kiadott türelmi rendeletét követően megindulhatott a zsidók betelepülése Pestre, a bárónő nekik adta bérbe a hatalmas épületet. A házat 1829-ben bővítették a második emelettel, így Pest akkor legnagyobb bérházában 142 lakás, 37 raktárhelyiség, több ezer akó bor befogadására alkalmas pince, mészárszék, két rituális fürdő, két zsinagóga és még iskola is helyet kapott.A házat 1936-ban lebontották.Helyén ma a meg nem valósult (az Erzsébetvároson átvezető) Erzsébet sugárút kapujaként a Madách-házak állnak.Eme sugárút kiinduló pontján levő teret 1938-ban nevezték el Madáchról, s az azt közrefogó vörös klinkertéglás hatalmas árkádos háztömböt ugyanebben az évben Wälder Gyula műegyetemi tanár tervezte. Ez 1939-re készült el.