További információk a képhez
1895 táján, Váci körút (Bajcsy-Zsilinszky út). A Szent István Bazilika, nyugiság, napsütés, lovaskocsi, kockakő, gázlámpák.
A mai bazilika helyén a 18. században Hecc színház (Hetz-Theater) állt.
A templom építésének szüksége már a XVIII. század végén érezhető volt. Az építésének helyét I. Ferenc király 1808-ban állapította meg. Pénz híján egy ideiglenes templom épülhetett csak Zitterbarth János építész 1817-ben tervei alapján.
A bazilika tényleges megépítésére az 1838-as nagy árvíz szolgáltatott indokot.
A Szent István templom (ez az eredeti neve) Hild József második 1847-ben készített tervei alapján kezdhetett épülni, igaz, csak 1851 október 4-én, az alapkő letételével.
Hild József 1867 március 6-án bekövetkezett halála után Ybl Miklós vett át az építés vezetését. Yblnek már ekkor voltak aggodalmai a stabilitást illetően. Igaza volt: 1868 január 22-én a kupola valóban beomlott!
Az építkezést csak 1871-ben folytathatták. 1891 január 27-én Ybl Miklós meghalt. Az építkezés folytatására Kauser József építészt bízták meg.
A templomot 1905. november 9-én szentelték fel.
A zárókő elhelyezésére az uralkodó, I. Ferenc József jelenlétében került sor 1906. december 8-án.
Ui.: A bazilika (ógörög βασιλική, basziliké, vagyis csarnok, latin: basilica) eredetileg római kereskedő- és bíráskodási csarnok, később három- vagy többhajós, bazilikális elrendezésű templom. A kiemelt jelentőségű katolikus templomok – építészeti elrendezésüktől függetlenül a "bazilika”, ezen belül "nagyobb bazilika” (latin: basilica maior) vagy "kisebb bazilika” (latin: basilica minor) rangot viselik. A "bazilikák" előjogait pápai enciklika szabályozza.
A budapesti Szent István-bazilika egyházi rangja "kisebb bazilika” (latin: basilica minor).
A mai bazilika helyén a 18. században Hecc színház (Hetz-Theater) állt.
A templom építésének szüksége már a XVIII. század végén érezhető volt. Az építésének helyét I. Ferenc király 1808-ban állapította meg. Pénz híján egy ideiglenes templom épülhetett csak Zitterbarth János építész 1817-ben tervei alapján.
A bazilika tényleges megépítésére az 1838-as nagy árvíz szolgáltatott indokot.
A Szent István templom (ez az eredeti neve) Hild József második 1847-ben készített tervei alapján kezdhetett épülni, igaz, csak 1851 október 4-én, az alapkő letételével.
Hild József 1867 március 6-án bekövetkezett halála után Ybl Miklós vett át az építés vezetését. Yblnek már ekkor voltak aggodalmai a stabilitást illetően. Igaza volt: 1868 január 22-én a kupola valóban beomlott!
Az építkezést csak 1871-ben folytathatták. 1891 január 27-én Ybl Miklós meghalt. Az építkezés folytatására Kauser József építészt bízták meg.
A templomot 1905. november 9-én szentelték fel.
A zárókő elhelyezésére az uralkodó, I. Ferenc József jelenlétében került sor 1906. december 8-án.
Ui.: A bazilika (ógörög βασιλική, basziliké, vagyis csarnok, latin: basilica) eredetileg római kereskedő- és bíráskodási csarnok, később három- vagy többhajós, bazilikális elrendezésű templom. A kiemelt jelentőségű katolikus templomok – építészeti elrendezésüktől függetlenül a "bazilika”, ezen belül "nagyobb bazilika” (latin: basilica maior) vagy "kisebb bazilika” (latin: basilica minor) rangot viselik. A "bazilikák" előjogait pápai enciklika szabályozza.
A budapesti Szent István-bazilika egyházi rangja "kisebb bazilika” (latin: basilica minor).
Jelenlegi és régebbi nevei:
1945. április 17. óta Bajcsy-Zsilinszky Endre út, 1700-tól Waitznerstrasse (Váci út), Országút, Az 1850-es években a Szent István tér és a Deák Ferenc tér között Kohl Markt (Káposzta piac), 1879-től teljes hosszában Váci körút, 1914-től I. Vilmos német császárról Vilmos császár út, 1919-től Váci körút, 1926-tól újból Vilmos császár útCimkék
1895 táján, Bajcsy-Zsilinszky út, basilica minor, gázlámpa, Hecc színház, Hetz-Theater, Hild József, I_ Ferenc király, Kauser József, kisebb bazilika, Klösz György, kockakő, Lipótváros, Szent István Bazilika, Szent István templom, telefon légvezeték, Váci körút, Vilmos császár út, Ybl Miklós, Zitterbarth János- Forrás: Fortepan.hu (82612), Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.08.087, fotó: Klösz György
-
Ezúton kérjük tisztelt látogatóinkat, hogy amennyiben tovább kívánják adni a weboldalunkon/Facebook oldalunkon látható képeket és az ezekhez tartozó információkat a saját weboldalukon, vagy valamely Facebook oldalon, akkor azt az alábbi szöveg mellékelésével tegyék:
"A képekhez tartozó információk a www.ilyenisvoltbudapest.hu honlapról származnak."