1829, Rákosmező felől, a kísérleti lóvasút

1829. A Rákosmező felől a kísérleti lóvontatású teherszállító jármű, ami a mai Baross tértől Kőbányáig közekedett. A kísérleti "próbavasút". Ez volt az ún. lebegő vasút, azaz a lovak a kocsikat nem egy, a földre lefektetett sínpályán vontatták, hanem az építőanyagot szállító kocsik egy pilonokon álló, gerendákkal, kötelekkel megerősített szerkezeten gurultak. A vállalkozás teljes csőd volt. Az olcsó puhafából épített fapálya nem bírta a terhelést. Érdekesség, hogy a lebegő vasút lebontott faanyagát Széchenyi István vásárolta meg tűzifának. Ezen sikertelen kísérlet ellenére a magyar városok küzül 1860-ban - Pestet megelőzve - Lippán létesült lóvasút.
Aztán (a balsikerű kísérlet ellenére) Pesten a Pesti Közúti Vaspálya Társaság mégis megindította az előső közforgalmú lóvasúti szolgáltatást Pest, Széna tér (ma Kálvin tér) és Újpest, Városkapu (ma Újpest-Városkapu metrómegálló) között 1866. július 30-án.
Csodával határos módon ezen épület ma is megvan, legfeljebb más funkcióval. Az újpesti lóvasút megnyitása után két évvel, 1868 júniusában indult Buda első lóvasút vonala a Lánchíd és Zugliget (közelebbről a Laszlovszky-major) között.
Aztán jött a vollamos. Az utolsó hazai városi lóvasút 1927-ig üzemelt a Margit-szigeten.