További információk a képhez
Az elektromos világítás bevezetésére Budapest városvezetése 1892-ben versenytárgyalásokat írt ki, azzal a kikötéssel, hogy az építendő telepnek a város belterületén kívül kell megépülnie. A döntés értelmében végül két vállalat kapott koncessziót, mindegyik a mai XIII. kerület területén kezdte meg a beruházást. Ez a két magánvállalat volt az, ami ellátta Budapestet elektromos árammal a XIX. század legvégén. A Magyar Villamossági Rt a Váci út – Tisza utca sarkán létesített áramfejlesztő telepet (ma is itt van az ELMŰ), míg a Budapesti Általános Villamossági Rt (BÁV) a Tutaj utca – Berzenczei (mai Hegedűs Gyula) utca sarkán kezdte meg az építkezéseket. (Érdekes, hogy a két vetélytárs cég szinte látótávolságon belül, meglehetősen közel helyezkedtek el egymáshoz.)
Az 1930-as években Csáky utcai telepet aztán fokozatosan leépítették. Az eredeti funkciójától megfosztott épület az 1950-60-as években raktárként funkcionált.
A félig-meddig üresen álló épületet aztán - amelyben időnként filmeket is forgattak - 1992-ben kezdték el lebontani. Sokáig csak az oszlopok és a timpanon volt látható. Aztán ide épült Budapest egyik legexkluzívabb lakóparkja , a Cézár ház. Öröm az ürömben, hogy a hatalmas Hegedűs Gyula utcai kapuzatot megtartották. Ez ma helyi védettséget élvez...
Azért maradt egy "költői" kérdésem: miért üres a timpanon?
Jelenlegi és régebbi nevei:
1953-tól Hegedűs Gyula utca, 1880-as évek végétől Csáky utca, 1932-től a révész utcáig tartó szakasz 1893-tól Berzenczey utca- Forrás: Budapest régi képeken Facebook csoport, mienkahaz.blog.hu
-
Ezúton kérjük tisztelt látogatóinkat, hogy amennyiben tovább kívánják adni a weboldalunkon/Facebook oldalunkon látható képeket és az ezekhez tartozó információkat a saját weboldalukon, vagy valamely Facebook oldalon, akkor azt az alábbi szöveg mellékelésével tegyék:
"A képekhez tartozó információk a www.ilyenisvoltbudapest.hu honlapról származnak." ©