További információk a képhez
1940, Németvölgyi út 99., a Farkasréti temető bejárata. A kerítésen belül a Keresztes Szent János-temetőkápolna.
A Farkasréti temető Budapest és Magyarország egyik legjelentősebb sírkertje, melyet 1894-ben nyitottak meg. 1952-ben a Farkasréti temető vált a régi politikai, egyházi, gazdasági és katonai elit, valamint általában a tudós- és művészvilág első számú fővárosi temetkezési helyévé. Az ötvenes évektől nagymértékben megnőtt az ide temetett kiválóságok száma: tudósok, egyházi személyek, sportolók, művészek. A 20. században mind a Kerepesi úti, mind a Farkasréti temetőben kialakították a „Művészparcellát”, de az utóbbi jóval ismertebb. Farkasrét népszerűségét és presztízsét elsődlegesen e művészsírok növelték meg.
A Farkasréti temető Budapest és Magyarország egyik legjelentősebb sírkertje, melyet 1894-ben nyitottak meg. 1952-ben a Farkasréti temető vált a régi politikai, egyházi, gazdasági és katonai elit, valamint általában a tudós- és művészvilág első számú fővárosi temetkezési helyévé. Az ötvenes évektől nagymértékben megnőtt az ide temetett kiválóságok száma: tudósok, egyházi személyek, sportolók, művészek. A 20. században mind a Kerepesi úti, mind a Farkasréti temetőben kialakították a „Művészparcellát”, de az utóbbi jóval ismertebb. Farkasrét népszerűségét és presztízsét elsődlegesen e művészsírok növelték meg.
Jelenlegi és régebbi nevei:
1886-tól Németvölgyi út- Forrás: Fortepan.hu (174352), ADOMÁNYOZÓ:KELLNER LUDWIG, Wikipedia
-
Ezúton kérjük tisztelt látogatóinkat, hogy amennyiben tovább kívánják adni a weboldalunkon/Facebook oldalunkon látható képeket és az ezekhez tartozó információkat a saját weboldalukon, vagy valamely Facebook oldalon, akkor azt az alábbi szöveg mellékelésével tegyék:
"A képekhez tartozó információk a www.ilyenisvoltbudapest.hu honlapról származnak." ©