További információk a képhez
1880-as évek, Múzeum körút, a Nemzeti Múzeum épülete. Az épületet Pollack Mihály Tervezte. Ezért nem véletlen, hogy az épület mögötti tér neve Pollack Mihály tér. Az Arany János-emlékmű, azaz az Arany János szobra csak 1893-ban került a mai helyére. (Napjainkban a Nemzeti Múzeum bejárata előtt található a háromalakos szobor, melynek fő alakja Arany János, míg a talapzaton jobb oldalon Toldi Miklós, bal oldalon Rozgonyi Piros alakja látható. A talapzatot Schickedanz Albert készítette.)
Ekkor még bizonyára a közlekedés még nem volt szabályozott. Ezért lehetett, hogy a konflisok az út jobb oldalán várakoznak ellenben az akkor még érvényben lévő "balra hajts" elvével...
A konflisok mellett látható sínpár is említésre méltó. A sínek még (az éppen nem látszó, de 1866 óta közlekedő első) lóvasút sínei.
Ekkor még bizonyára a közlekedés még nem volt szabályozott. Ezért lehetett, hogy a konflisok az út jobb oldalán várakoznak ellenben az akkor még érvényben lévő "balra hajts" elvével...
A konflisok mellett látható sínpár is említésre méltó. A sínek még (az éppen nem látszó, de 1866 óta közlekedő első) lóvasút sínei.
Jelenlegi és régebbi nevei:
1918-tól Múzeum körút, 1915-től Mehmed szultán út, 1874-től Múzeum körút, A XVIII.-XIX. században Land Strasse (Országút)- Forrás: Fortepan.hu (82309), Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL.XV.19.d.1.06.048, www.kozterkep.hu, fotó: Klösz György
-
Ezúton kérjük tisztelt látogatóinkat, hogy amennyiben tovább kívánják adni a weboldalunkon/Facebook oldalunkon látható képeket és az ezekhez tartozó információkat a saját weboldalukon, vagy valamely Facebook oldalon, akkor azt az alábbi szöveg mellékelésével tegyék:
"A képekhez tartozó információk a www.ilyenisvoltbudapest.hu honlapról származnak."