További információk a képhez
1860-as évek, (1902-től) Gellért tér, Sárosfürdő.
A Gellért fürdő előtti Sáros-fürdő. II. András a 13. században gyógyító kórházat és fürdőt hozott létre. A török időben Acsik ilidzse nevű fürdő. Buda visszafoglalása után a fürdő I. Lipót háziorvosának tulajdonába került. Az orvos fia, Wartenbergi Illmer Károly 1718-ban eladta a fürdőt Buda városának. A fürdőt magyarul Sárosfürdőnek nevezték a medencék fenekén leülepedett, a forrásvízzel feltörő finom forrásiszap miatt. A fürdő német neve Blocksbad volt ebben az időben, mely a Gellérthegy német nevére vezethető vissza. 1809-ben Sagits István, majd Koischor Szilárd tulajdonába került az egyszerű, egyemeletes, pajtaszerű épület. A XIX. század második felében a Sáros-fürdőt Buda és Pest lakói, a szomszédos mezővárosok és falvak lakói látogatták. 1894-ben a Ferenc József híd építésekor a fürdőt lebontották, majd 1901-ben a fővárosi közgyűlés elhatározta, hogy kisajátítja a Sáros fürdő forrást és telkét. A fürdő és a szálloda felépítésnek terve Budapest fürdővárosi koncepciójának része volt. A Gellért Hotel és Gyógyfürdő 1912–1918-ban épült szecessziós stílusban, tervezők - Hegedűs Ármin, Sebestyén Artúr, Sterk Izidor.
Háttérben a Szent Gellért-sziklatemplom, vagy Barlangkápolna, vagy Gellérthegyi-barlang, vagy Gellérthegyi sziklakápolna, vagy Iván-barlang, Lourdes-i Barlang, Lourdesi kápolna, vagy Szentiván-barlang, vagy Sziklakápolna.
A Gellért fürdő előtti Sáros-fürdő. II. András a 13. században gyógyító kórházat és fürdőt hozott létre. A török időben Acsik ilidzse nevű fürdő. Buda visszafoglalása után a fürdő I. Lipót háziorvosának tulajdonába került. Az orvos fia, Wartenbergi Illmer Károly 1718-ban eladta a fürdőt Buda városának. A fürdőt magyarul Sárosfürdőnek nevezték a medencék fenekén leülepedett, a forrásvízzel feltörő finom forrásiszap miatt. A fürdő német neve Blocksbad volt ebben az időben, mely a Gellérthegy német nevére vezethető vissza. 1809-ben Sagits István, majd Koischor Szilárd tulajdonába került az egyszerű, egyemeletes, pajtaszerű épület. A XIX. század második felében a Sáros-fürdőt Buda és Pest lakói, a szomszédos mezővárosok és falvak lakói látogatták. 1894-ben a Ferenc József híd építésekor a fürdőt lebontották, majd 1901-ben a fővárosi közgyűlés elhatározta, hogy kisajátítja a Sáros fürdő forrást és telkét. A fürdő és a szálloda felépítésnek terve Budapest fürdővárosi koncepciójának része volt. A Gellért Hotel és Gyógyfürdő 1912–1918-ban épült szecessziós stílusban, tervezők - Hegedűs Ármin, Sebestyén Artúr, Sterk Izidor.
Háttérben a Szent Gellért-sziklatemplom, vagy Barlangkápolna, vagy Gellérthegyi-barlang, vagy Gellérthegyi sziklakápolna, vagy Iván-barlang, Lourdes-i Barlang, Lourdesi kápolna, vagy Szentiván-barlang, vagy Sziklakápolna.
Jelenlegi és régebbi nevei:
1920-tól Szent Gellért tér, 1902-től Gellért térCimkék
1860-as évek, Barlangkápolna, Blocksbad, Gellért tér, Gellerthegyi-barlang-kápolna, Hegedűs Ármin, Iván-barlang, Koischor Szilárd, Lourdes-i Barlang, Lourdesi kápolna, Sagits István, Sáros-fürdő, Sárosfürdő, Sebestyén Artúr, Sterk Izidor, Szent Gellért-sziklatemplom, Szentimreváros, Szentiván-barlang, Sziklakápolna- Forrás: Beküldte: Gyökhegyi Bánk
-
Ezúton kérjük tisztelt látogatóinkat, hogy amennyiben tovább kívánják adni a weboldalunkon/Facebook oldalunkon látható képeket és az ezekhez tartozó információkat a saját weboldalukon, vagy valamely Facebook oldalon, akkor azt az alábbi szöveg mellékelésével tegyék:
"A képekhez tartozó információk a www.ilyenisvoltbudapest.hu honlapról származnak." ©