1950-es évek, Pongrác út, 10. kerület

További információk a képhez

1950-es évek. Kőbánya. A Salgótarjáni útés a Pongrác út kereszteződés. Az Auguszta telep. Az 1960-as évek elején még megvolt. Budapest egyik legnyomorúságosabb "lakótelepe" volt, már ha egyáltalán lehet  így nevezni...( és messze nem az utolsó!!! ), amit később felszámoltak...!!! Ebből lett a máig funkcionáló trolibusz-garázs.

Jelenlegi és régebbi nevei:

1900-tól Pongrác út, Az 1890-es évektől Ligettelki út

Érdemes utánanézni:

Auguszta telep
  • Forrás: internet

Korábbi hozzászólások (4)

Kondor László
Nem is olyan csúnya, csak éppen falusias.
2012. december 03. 20:24
    Popovics András
    Popovics András
    Ismét üdv ! Ez sajnos nem csak "falusias" volt ,hanem borzasztó ! Most sem vagyok egy jegenye típus, de akkor még gyermek voltam és már akkor is le kellett hajolnom egy " szobába" beérve ne verjem be a fejemet a plafonba !
    Amit most leírok, az valóság ! Az édesanyám valamely akkori ismerőse ezen házak egyikében (még nekem is hihetetlen módon), de valóban a saját rokkáján szőtte a fonalat !!! Nagyon sajnálom, hogy ezen rokkát nem sikerült megörökülnünk !!!
    Ma ilyen már a múzeumokban is alig van...!!!
    2012. december 06. 03:28
Kondor László
8-14 éves koromig falun nevelkedtem. Ott nemcsak rokkát, de még talpas guzsalyt is láttam.
2012. december 09. 16:55
Sándor Lengyel
Sándor Lengyel
Én az Auguszta telepen éltem a háború alatt nagy szüleimnél, mert ezt a telepet nem bombázták, igy gondolták szüleim.. Amire emlékszem 1944-ben, hogy miért is nevezték sárgacsillagos telepnek. SAjnos a belvárosi jobb módú zsidó családok gyönyörüen berendezett lakásaikat elcserélték az Auguszta telepi hogy az életüket gondolták igy menthetik. Müködött is egy darabig még a német megszállok rá nem jöttek és ekkor gyujtottak fel egy csomó házat. Konkrétan emlékszem, hogy nagyszüleim egy szomszédja akiknek volt egy velem egykorú gyerekük beköltöztek a Teréz krt. 34.be csere alapon, de hála Istennek ez a család haza jutott 1945-ben és vissza kellett csinálni a cserét. Gondolom az általam nagyra becsült Ungvári Krisztián akinek a Budapest ostroma cimű könyvét most olvastam, mint onNagykiváló történésze ennek a kornak talán találna erre a szomorú történetre irásokat. Nem ez az egy eset volt a telepen, hanem nwgyon sok.. Szomorú gyerekkor.
2013. október 18. 09:31